merethez alk.

A világhírű orvosprofesszor megmondta: stressz, az irigység, és a félelem a betegségek legfőbb okai, melyek ÍGY küzdhetőek le: - Adjátok tovább igaz szavait!


Vallom, hogy gyakorlatilag minden betegségnek van, vagy lehet lelki oka. Mint az ekcéma a jobb tenyeremen, ami három éve jött elő, teljesen tünetmentes és csak ritkán fáj, de csak akkor viszket, és tényleg, kizárólag akkor, ha valami miatt ideges, vagy rossz értelemben izgatott vagyok.

Vagy amikor – szintén öt évvel ezelőtt – pontosan tudom, hogy azért sodródtam bele egy buta balesetbe (ne szépítsük, eldőltem a jégen, mint az ólajtó és lett egy térdszalag-szakadásom), mert már szinte sírtam a fáradtságtól és semmi másra nem vágytam, mint pihenni, pihenni, pihenni.

Amikor elfárad az agy, terheket cipel a lélek, kimerül a test, akkor bizony jöhet egy külső hatalom és jól belebokszol az emberbe. 

Az imént olvastam egy nagyon érdekes idézetet, Dumitru Constantin Dulcan neves román neurológus gondolatait. (Küldöm az én Erika barátnőmnek is, akinek a szervezete Szilveszterkor ordibált rá, hogy állj meg, így ő az intenzív osztályon köszöntötte az új évet.)

A professzor szerint a stressz, az irigység, a gyűlölet és a félelem felborítja a szervezet pH-egyensúlyát és elsavasodó környezetet teremt, ami kedvez a betegségek kialakulásának:

“Napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt a stressz, a gyűlölet, a harag, az indulatosság, a kételkedés, az irigység, a félelem, a féltékenység, ami kisebb-nagyobb mértékű depressziót válthat ki, és egy olyan pH-szint egyensúly-felbomlást eredményez, ami kedvez a savas közeg kialakulásának, ami a betegségek melegágyát jelentheti.”

“Ha szeretnénk mindent megtenni az egészségünkért, akkor a következőkre érdemes figyelni: étkezzünk egészségesen, mozogjunk rendszeresen, pihenjünk rendszeresen, legyünk optimisták és reményteljesek. Igyekezzünk megtalálni azokat a dolgokat, amelyek valóban foglalkoztatnak, amit szenvedéllyel szeretünk csinálni. A rossz gondolatok elvesznek az életünkből, a jó gondolatok hozzá tesznek. Ha mást nem is tehetünk, legalább képzeljük el a jót.”